Cégvakság, avagy tedd le a macsétát

Cégvakság, avagy tedd le a macsétát

Tudod mi az a cégvakság? Sokan értik, még többen pedig értetlenül állnak a fogalom előtt.  Ezért inkább elmesélek egy igaz történetet. Egyik ügyfelemnél munka közben megjelent egy ismerőse, akinek szívélyesen elkezdett bemutatni. Tímea a mi szervezetfejlesztőnk, kereskedelmi vezetőnk, mentorunk.

Az úriember zavartan mosolygót. Ekkor ügyfelem tovább magyarázta. Ő segít nekünk abban, hogy ne legyen cégvakságunk. Na, ezzel végleg elveszítette a másik felet. Pedig ő is vállalkozó volt. Igaz, mint később kiderült igen erős nonprofit beütésű szemlélettel. Persze nem gond ez, csak az üzleti életben kicsit elválik ez a két típusú gondolkodásmód. A vállalkozók, ilyenek, profitot szeretnek termelni.

Az úriember még mindig zavartan mosolygót, állt egyik lábáról a másikra. Erre ügyfelem még jobban belelendül a téma boncolgatásába. Tudod, vannak dolgok, amiket mi nem látunk, vagy nem, úgy ahogy valójában látnunk kellene. Egy külső szem gyorsabban észreveszi, ha homokszem kerül a gépezetbe.

Hogyhogy nem láttok dolgokat? – kérdezte a férfi most már igen csak feszelegve. Mi benne vagyunk a folyamatba és hiába van az orrunk előtt egy körülmény nem biztos, hogy olyanak látjuk, mint amilyen valójában. Vagy lehet, hogy fel sem tűnik egy apró részlet. Ő ide jön és ránéz a cégünk működésére. Más szemszögből tekint rá, mint mi. Ezzel tud nekünk segíteni.

A férfi mosolya továbbra is arról árulkodott, hogy nem teljesen érti valóban mi szükség arra, hogy valaki más nézőpontból lássa a cégünket és annak problémáit, kihívásait. A beszélgetés innen más irányba terelődött, de a kérdőjelek ott maradtak.

Biztos te is jártál már úgy, hogy van egy ismerősöd, akivel néha összetalálkozol az utcán, boltba, a gyerek iskolája előtt. Kedvesen elfecsegtek az időjárásról, gyerekekről, munkáról. Évek telnek el és te szinte már barátként gondolsz a másikra.

Egy nap azonban valami történik és leültök egy kávéra. A beszélgetés alatt pedig az kezded észrevenni, hogy nem is ilyen szemszínre emlékeztél, a hangja is sokkal mélyebb, mint ahogy eddig gondoltad. Velem még az is előfordult, hogy leszögeztem magamban egy másik szituációban-, ami eltér, a szokásostól- valószínű meg sem ismerném ezt az embert. Pedig mióta is ismerjük egymást. 🙂

Ezt most nézzük csak meg a cégedre. A legtöbben benne dolgozunk a cégünkben. A napi munkánk, feladatok, kihívások sodrásában telnek a napok. Ha nem vagyunk a cégben jelen fizikálisan, akkor is a gondolatunk ott jár. Mi történhet éppen most a vállalkozásomban. Még akkor is így viselkedünk, amikor éjszaka van, és valóban nem történik semmi a vállalkozásunkkal.

Gondolom, most sokan azt mondjátok erre, hogy igen ez így van. Ezért ismerem én legjobban a vállalkozásomat. Tudok mindenről és nincs nekem semmiféle cégvakságom.

A cégvakság nem azt jelenti, hogy valaki tőled jobban ismerné a cégedet. Inkább úgy képzeld el ezt, hogy az ő vállát nem nyomják a te terheid, ezért nem is befolyásolják őt abban, hogy reálisan nézzen a működésére.

 

Olyan ez mintha ő felűről látná az egészet, te pedig benne küzdesz és egy macsétával vágnál utat magadnak. Nem ugyanaz a nézőpont, ugye? J De nem csak a nézőpont nem ugyanaz, hanem pontosan ebben rejlik a tisztánlátás és a fókusz ereje is. CégMentorként sikeresen tudok segíteni az ügyfeleimnek abban, hogy mi is a konkrét probléma és milyen megoldások vannak rá. Nem engedem, hogy vakon, macsétával a kezedben indulj neki a feladatoknak.

 

Amennyiben szeretnéd reálisan látni a vállalkozásodat és nem a cégedben, hanem a cégeden szeretnél dolgozni, akkor a CégMentor tud neked segíteni. Nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.